A mai délutánom is érdekesen telik. Megláttam véletlenül, hogy a mostani blog kinézetéhez nem igazán passzol, ha a régi bejegyzések feketével vannak írva. :) Fogtam magam és átnéztem az összeset és frissítettem őket. Furcsa volt visszaolvasni a régi gondolatokat, látni a régi szerelmeket, újraélni azokat a pillanatokat, amikor még másképpen gondolkoztam. Ha már a kedves képzeletbeli olvasóim, azaz ti, nem is írtok kommenteket, legalább nekem van véleményem ezekről a dolgokról. Furcsa érzés, de ez a múltam. Az én döntéseim. Megváltoztathatatlanok és úgy jók, ahogy vannak. Ezért sem törlöm őket, mert a részem. Magamból sem törölhetem ki, maximum nem lesznek "élesek" , csak vázlatok, amiket csak én látok. :)

Köszönöm régi Lilla, hogy olyan döntéseket hoztál, amik ma ide vezettek.