Remélem néhányan azért néha-néha rápillantanak a blogomra, bár most főként csak egy valaki érdekel, és ő a legjobb dolog ami mostanában velem történt. Bearanyozza a napjaimat. A reggeleimet a friss kávé illatával, a délelőttömet viszont tönkreteszi, mivel másra nem is tudok gondolni csak rá, így kissé szétszórt vagyok néha. A délután idegesen kezdődik. Mikor érek már haza, hogy láthassam, ölelhessem, csókolhassam? A pillanat amikor viszont meglátom és megélem ezeket a dolgokat vele, pótolhatatlan. Ekkor tudom, hogy mindennek van értelme, bár jobban szereti, ha nem keresem meg a logikát. :) A délután elrepül. Az együtt töltött idő olyan képlékeny és hol rövidnek, hol hosszúnak tűnik. Az esti elalvási ceremónia a nap utolsó aranysugara. Kiskifli-nagykifli pozitúra, nagy ölelések, sokatmondó és hosszú-rövid csókok és jó éjt puszik váltják egymást. A bónusz az egészben az, hogy tudom, másnap újra egy álmos, csipás, kedves mosollyal fog ébreszteni. Mert nem hagyja, hogy elaludjak és elkéssek a munkából. Mint ma...mikor nem volt velem...Hiányzik, és ezt remélem elolvassa, és érezni fogja ezt ő is...

   Tudom, hogy senki nem olvassa ezt a blogot, igazából nem is az volt a célom vele, hogy olvassa valaki, hanem hogy gyakoroljak és hogy kipróbáljam magam ezen a téren is. Szóval igazából szinte csak a saját szórakoztatásomra csinálom. :) Megint előtörni látszik belőlem ez a skizofrén állapot, úgyhogy gyorsan bele is kezdek a mondandómba. 

   Egy kissé furcsa dolog történt velem valamelyik nap. Nem tudom érezted-e már magad úgy, mintha csak úgy folyna az életed, és nem te irányítod. Velem csak úgy folyik az élet. Mint egy széles folyó, ami néha csöndes, néha árad, néha apad és én a tetején fekszem a víz felszínén és sodródom, a hullámok pedig körbeölelnek és biztonságot árasztanak. Néha a nyugodt folyómhoz viszont csatlakozik néhány másik kis ér, vagy patak ömlik bele és ettől tajtékos lesz. Nos tegnap valami hasonló történt. Csak felfeküdtem a vízfelszínre, amikor hirtelen megláttam, hogy valaki más folyója az enyém mellett nem sokkal halad el. Nem ér össze egészen, de a hullámok át-átcsapnak az én medrembe. Furcsa érzés volt, mert már ismertem ezt a vizet, a halait, a hullámait. Mintha direkt tette volna, de közelebb sodródott a parthoz az a személy. Halait és vizét felém terelte és nekem kecsegtette, de én nem akartam, hogy lássa, igazából magányos vagyok így egyedül a folyón. Ő olyan boldognak és jókedvűnek tűnt. Jó lett volna csatlakozni hozzá. Egy szélesebb folyó felszínén sodródni, amin nem csak a hullámok védenek, de egy másik ember is velem van, fogja a kezem és néha el-elránt egy élesebb szikla elől. De én úgy tettem, mintha soha nem is ismertem volna és sodródtam tovább eggyéválva a vízzel és várva, hogy mikor kap el egy örvény...

 Egyik legújabb felfedezéseim közé tartozik az a két sorozat, amit az elmúlt hetekben kezdtek el vetíteni. Az egyik a Once upon a time, a másik a The secret circle. Mindkettő amerikai termék, de azért még megnézzük, mert jó. Az elsőt bárkinek tudom ajánlani, aki szereti a tündérmeséket, amik valóra válnak, a jó és a rossz harcát, és nem utolsó sorban a Dr. Houseból ismert Jennifer Morrison-t. Nagyon jó keveréke a sivár, rohanó és happy end nélküli jelennek és a minden jó ha a vége jó meséknek. A történet röviden arról szól, hogy Hófehérke és a Szőke Herceg  esküvőjén megjelenik a Gonosz Királynő, és megfenyegeti őket és az elvarázsolt erdő többi lakóit azzal, hogy mindent el fog venni tőlük, amit szeretnek. Később, amikor Hófehérke már terhes, a Herceggel együtt elmennek Rumpelstiltskinhez, aki megjósolja, hogy a Királynő átka mindannyiukat egy borzalmas helyre fogja vinni, ahol az idő megáll, és senkinek sem lesz „boldog befejezése”, (jelen kor) csak a Királynőnek. Azt is elárulja, hogy Hófehérke még meg nem született lánya, Emma, 28 éves korában vissza fog térni, hogy megmentse őket, ezzel megkezdve a végső harcot a Királynővel. Napjainkban Emma Swan magányos életet él Bostonban óvadékügynökként. 28. születésnapján meglátogatja egy tízéves fiú, Henry, aki úgy mutatkozik be, mint Emma fia, akit a lány még annak idején örökbe adott. Emma nem szeretne a fiúval kapcsolatot, de beleegyezik, hogy hazaviszi a Storybrooke-ba. Útközben Henry mutat Emmának egy nagy mesekönyvet, és azt állítja, hogy a benne lévő összes mese igaz. Amikor megérkeznek Storybrooke-ba, Henry azt mondja, hogy a város lakói igazából mesefigurák, csak egy átok miatt nem emlékeznek erre.

Mellékesen, szerintem kicsit olyan Alíz csodaországban-os feelingje van, de nekem nagyon bejön. Itt megtaláljátok felirattal. -> http://onlinefilmletoltes.eu/online-film-letoltes-ingyen/sorozatok/once-upon-a-time-1-evad-feliratos-2011

 A The secret circle már nem ugyan az a súlycsoport. Ez inkább az unatkozó tinik kedvence lehet. Tele van szerelemmel, csalódással, megcsalással, pletykákkal, boszorkánysággal, cselszövésekkel és mindennel ami kellhet a népszerűségéhez. Hogy miről szól, hát, akkor megint csak "röviden". A sorozat egy kitalált városban, a Washington állami Chance Harborban játszódik. Egy kaliforniai lány, Cassie életét kíséri figyelemmel, aki megtudja, hogy boszorkány felmenői vannak. A lány elveszti édesanyját – amiről azt hiszi, hogy baleset volt –, így nagyanyjához költözik. Gyorsan barátokat szerez új iskolájában, és hamar fény derül családja titkára és a város többi boszorkányának történetére. Nos, csak annyit mondok, hogy adjatok neki egy esélyt, hátha mégis jó lesz egy kis nyálcsorgatáshoz. Őszintén, szerintem a tele van egy csomó Twilight klisével, nevekkel, sőt még az alapsztori is hasonlít néhol. Vagy akár a Vámpírnapló. Mindegy, én elvagyok rajta ha nincs jobb.  

link az online nézéshez: http://nezzsorozatokat.info/?s=458 

 2011 nyarán született hörcsögök keresnek gazdit maguknak. Fekete, szürke és fehér színűek, nagyon aranyosak és szeretnivalók. Teljesen ingyen lehet őket elvinni Kecskemétről. Az érdeklődőknek lentebb pár kép és elérhetőség. Remélem hamar gazdára találnak. 

tel: +3630/8119929

email: macskamaffia@freemail.hu

    Jól van, ha már úgyis régen írtam, úgy érzem itt a ideje, hogy hozzálássak újra. Szóval. Nem is tudom hol kezdjem. Annyi minden játszódik le mostanában a fejemben, annyi mindenre kell gondolnom, hogy erről meg is feledkeztem. A héten csak a barátaim, a kapcsolataim, meg a különböző költők jártak a fejemben.  Azt gondolná az ember, hogy a magyar fakt után már nem kell emberek életét és műveit elemezni, ám ez ne így van. (legalábbis nálam) Az embereket a tetteik határozzák meg... elvileg, bár szerintem ez merő túlzás. Ha így is lenne, akkor hülyék lennénk hinni a másiknak. (tisztelet a kivételnek) Nos, vissza a témához, az egész hetem, meg az eddigi kis mindennapos kalandozásaim az életben arra voltak jók, hogy másoknak jó legyen. Mert mindent lehet elemezni. Ez szimpla matematika. Ha nem tudsz kiigazodni a barátaidon, vagy bárminemű kapcsolatodon, akkor csak gondolkozz matematikus-fizikus fejjel. Légy realista! Én általában ezt teszem, de annyiban vagyok más, hogy ezeket lefordítom érzelmekre. Tudom , ez tök bonyolult hülyeségnek tűnik, de nem az. Tényleg logikus. Csak annyit tettem én is az elmúlt időben, hogy elgondolkoztam az adott emberen, a tettein, (amit már megtett és amit még nem) aztán vegyítettem az érzelmekkel, majd döntést hoztam. Nos mindent megvizsgálva, körülbelül majdnem mindig ugyanaz jött ki eredményül: A FELADAT NEM ÉRTELMEZHETŐ, CSAK HA X ELEME A VALÓS ÉRZELMEK HALMAZÁNAK. 

Na fasza. Ki gondolná azt, hogy könnyű kiigazodni a világon. Aki ezt gondolja, az még nem próbálta meg megérteni az ok-okozati tényezőket.  Azt hiszem, emiatt az eredmény miatt szarom le, hogy mi fog történni, és hogy mi történt eddig. Bár ez így nem igaz. Csak a rossz dolgokon felesleges rágódni, ami lesz , az meg majd kiderül. Az elemzéshez még annyit fűznék hozzá, hogy az a legrosszabb, amikor igazán nem tudsz semmit az egyénről, vagy a kapcsolatról amit ápolsz, mert akkor nem tudod a tetteket elemezni az alany háttérinformációi nélkül. Ez olyan, mint amikor egy híres költőnek elemeznéd a verseit, de közben nem tudsz semmit az életéről. De közben olvasod a verset és belemagyarázol minden szart, hogy: " ezt azért írta így, mert blablabla..." Egyszóval a legeslegrosszabb az, ha nem tudod a háttérinformációt. Már nagyon elegem van abból, hogy mindent elrontok, úgyhogy az első dolgom az lesz , hogy alaposan átgondolom a dolgaimat és a lényeget. 

Ó kedves fizika. Mostanában kísért engem ez a tantárgy. Világéletemben utáltam, de csak azért, mert nem értettem. Pedig annyira érdekelt. Erről jut eszembe. Van egy képlet, amit a (... úristen hány évig is tanultam?....) azt hiszem 4 év alatt sikerült jól megtanulnom: V=S/T. Micsoda lényeges képlet, amit még talán használni is fogok az életben. De ezt sem azért hogy kiszámoljam, hogy mekkora sebességgel haladtam haza a kocsmából biciklivel vagy anélkül. A sebesség egyenlő az út és az idő hányadosával. De szerintem itt tuti elszúrtak valamit, mert ha ezt lefordítjuk  a kapcsolatok nyelvére, akkor néhány kétely felmerül. Ha egy kapcsolat jó ideje halad folyamatos normál tempóban, és ezt elosztod azzal, hogy mennyi időt töltesz a kapcsolat gondjainak feszegetésével, akkor elvileg megkapod a kapcsolatotok tökéletes számát. Minél kisebb ez a szám, annál rosszabbul alakulnak a dolgok. Elég bonyolult, ha egy amnéziás számol ezzel, de végül is, a kapcsolatok minden helyzetben bonyolultak.

Egy barátom azt mondta: "A szerelem nem tesz hülyévé, sokkal inkább motivál." by Ádám

Szerintem maradjunk annyiban, hogy ez így van. :) Igaza volt kedves barátomnak, de annyit fűznék hozzá, hogy ez működik barátságnál és bármilyen más kapcsolatnál is. (általában) Mennyire utálom, hogy a kapcsolatnak kevés szinonimája van. (legalábbis olyan, ami tényleg tükrözi igazi mivoltát: viszony, kontaktus , érintkezés , összefüggés , összeköttetés. Nemsemmi. Bár nálam csak 3 jelentésben használom általában : rokoni viszony, barátság, párkapcsolat. ("románc", de ez annyira nyálas) Már ez a három is sok(k). Ilyenkor olyan elveszettnek érzem magam... mint Aliz csodaországban... 

Úgyhogy, ha engem kérdeznek a kapcsolataimról,  körülbelül annyit tudok kinyögni, (igazi matematikus-fizikus elmés válasszal) hogy : ... szóval, ... ez attól függ! 

ha van olyan, akit még ezek után is érdekel, hogy mi a véleményem, az legyen férfi/nő a talpán, és kérdezze meg. (vagy csak olvassa tovább miket zagyválok ^^, )